2016. július 4. hétfő

Holttér (4)
„Fogadd kedvesen számnak mondásait és szívem gondolatait…” (Zsoltárok 19:15)

Jézus azt mondta, hogy amikor eljön a Szentlélek, leleplezi bűnünket, de ez a bűntudatra ébresztés nem ugyanaz, mint a „rajtakapottság”. Amikor rajtakapnak azon, hogy valami rosszat teszünk, fájdalmat érzünk, de ez nem feltétlenül jelent bűntudatra ébredést. Gyakran csupán megszégyenülés amiatt, hogy mások mit gondolnak rólunk. Ha úgy gondolnánk, hogy soha senki nem fogja megtudni, nem éreznénk fájdalmat. A bűntudat különbözik a büntetéstől való félelemtől is. A bűntudat az, amikor bepillantást nyerünk abba, mire vagyunk képesek: „Hogy váltam olyan emberré, aki hazudni tud, aki csal a vizsgán, aki képes megcsalni a társát, aki magának tulajdonítja az érdemet, ami nem is őt illeti, aki gyáván viselkedik bátor kiállás helyett, aki képes önös érdekből kihasználni az embereket?” Ezek olyan kérdések, melyeket általában nem tennél fel magadnak. A Biblia azt mondja: „az ítélet pedig azt jelenti, hogy a világosság eljött a világba, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert a cselekedeteik gonoszak” (János 3:19). Ha Isten működik az életedben, a bűn miatti fájdalmat nem az okozza, hogy mások megtudják, vagy az, hogy tartasz a következményektől. Ez mind csak külsőség. A bűntudatra ébredés fájdalma belső: fáj, hogy ilyen vagy. Ha az autód szélvédője nem tiszta, azt kockáztatod, hogy az árokban végzed, de vezetés közben nem tudod azt megtisztítani – ezért vannak az ablaktörlők. Hasonlóképpen a Szentlélek dolga, hogy leleplezze bűnödet, bűntudatra, bűnbánatra ébresszen, és megtisztítson, hogy oda tudj menni, ahová Isten akarja vezetni az életedet. Ezért minden nap így kell imádkoznod: „Uram, küldj annyi fényt, amennyit csak kibírok! Tisztítsd meg a szélvédőmet, hogy tisztán lássak! Tisztíts meg!”