Holttér (2)
„Ki veheti észre a tévedéseket?” (Zsoltárok 19:13 Károli)

Azzal próbálkozni, hogy meglássuk az igazságot önmagunkról, néha olyan, mintha a saját szemgolyónkat akarnánk látni. „A tévedéseket ki veheti észre?” – kérdezte a zsoltáros. Még jó, hogy nem vagy magadra utalva. A Szentlélek már ott munkálkodik benned. A te dolgod csak annyi, hogy figyelj rá, és engedelmeskedj neki. Nem a bűntudat az ellenséged, hanem a bűn. Isten Lelke gyakran felébreszti bennünk a lelkiismeret-furdalást, és ha ez megtörténik, a helyes reakció nem az, hogy megpróbáljuk elnyomni a bűntudatot, hanem az, hogy az okát kezeljük. Ha ezt nem teszed, ezek az eltemetett dolgok felgyülemlenek, mint ahogy a koleszterin elzárja az ereket. Egy nagy krízishelyzetben Sámson felkelt, hogy használja nagy erejét, de „… nem tudta, hogy elhagyta őt az Úr” (Bírák 16:20). Megkérgesedett a lelke, már nem érzékelte Istent. Testünk rendelkezik azzal a csodálatos képességgel, hogy figyelmeztetni tud, ha valamilyen betegségünk támad – feltéve, hogy megtanuljuk felismerni a jeleket. A mellkasi fájdalom szívbetegségre utalhat, de vannak más apró jelek is. Sokan talán az agyvérzés jeleivel is tisztában vagyunk: a végtagok vagy az arcizmok bénulása, beszéd torzulása, szédülés, látászavar… ilyenkor gyorsan kell cselekedni. Isten arra is képessé tesz, hogy lelked titkait feltárd, ha kész vagy megnyílni előtte. Ha egyedül kell szembenéznünk ezzel, akkor általában védekező magatartást veszünk fel, megpróbálunk mindent kimagyarázni. Azt mondjuk, „hogy a rossz jó, és a jó rossz” (Ézsaiás 5:20). Vagy egy másik szélsőséges esetben betegesen agyonelemezgetjük magunkat. Madame Guyon figyelmeztetett, vigyázzunk „nehogy saját szigorú és aprólékos vizsgálatunkra támaszkodjunk ahelyett, hogy Istentől kérnénk a bölcsességet bűnünk felismeréséhez.” Mi a megoldás? Engedd, hogy gondolataidat és reakcióidat a Szentlélek vezesse!