Ma, mi is álljunk oda Jézus elé és köszönjük meg áldozatát, végtelen szeretetét.
Tamás apostol végül mégiscsak visszamegy oda, ahová vissza kell mennie, ahol helye van mindenkinek, aki elment egy közösségből, talán azért mert lelkileg megsértődött. Tamás, legyőzi önmagát és visszament a tanítványokhoz, vissza a közösségbe, mert hiányzott neki Jézus. Jézusnak is hiányzott Tamás. Jézus tudta, hogy Tamás ott lesz, ezért jelenik meg már feltámadottan, neki is. Jézus így szólt Tamás apostolhoz: “Nyújtsd ide az ujjadat, és nézd kezeimet. Nyújtsd ki a kezedet és tedd oldalamba . S ne légy hitetlen, hanem hívő.” Tamás fölkiáltott: “Én Uram, én Istenem!” Jézus csak ennyit mondott: “Hittél mert láttál. Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek.” (Jn 20,27-29) Sajnos a közösségeink, tele vannak megsértődött lelkű emberekkel, akik eltávolodnak a közösségtől, hisz találtak egy okot, ami miatt ők, egyedül akarnak lenni a közösségtől. Sajnos ezek az emberek azt mondják, hogy nekik már semmi közük Jézus Krisztushoz és semmilyen kapcsolatot nem tartanak az egyházzal, sem a közösséggel. Csoda - e, ha úgy járnak mint Tamás apostol , aki Jézus feltámadásakor lemaradt a legnagyobb csodáról a feltámadt Jézussal való találkozásról? Jézus ma is a halálon át, a halál hatalmát megtörve, feltámadottan érkezik hozzánk. Az Ő jelenléte, maga a bizonyosság arra, hogy Él ! Ez hitünk és örömünk alapja, mert ha Ő feltámadt, akkor mi is fel fogunk támadni. Jézusért menjünk a közösségbe és akkor Ő majd rendezi a sérelmeinket . Tamás apostol miután átélte a csodát, megnyugodott.
Jézusunk ! Köszönjük, hogy megmutatod magadat nekünk is, hogy ne kételkedjünk! Ha pedig még nem tapasztaltuk meg jelenlétedet, akkor higgyük el, hogy Téged igazán keresztre feszítettek, meghaltál , de valóban feltámadtál. Add, hogy legyen bennünk húsvéti hit és a szeretet vezessen mindig feléd és a közösség felé! Köszönjük! Ámen.