Jézus csodái
Ötezer ember csodálatos megvendégelése 11. rész
(Máté 14, 15-21; Márk 6, 34-44; Lukács 9, 12-17; János 6, 5-14)

János mindig gondosan feljegyzi azt, ami felkelti Krisztus ellenségeinek a rosszindulatát, és segíti a végső katasztrófát. Egyedül ő mondja el ezt a benyomást, amit ez a csoda hagyott a tömegen: "az emberek látva a jelet, amelyet tett, ezt mondták: Ez valóban az a próféta, Akinek el kellett jönnie a világba" (vesd össze: János 7,40). Az a próféta akiről Mózes beszélt, Aki olyan, mint Ő maga, akit Isten támaszt (5Mózes 18,15), Jákób áldásának Silója (1Mózes 49,10), Bálám látomásának csillaga és királyi pálcája (4Mózes 24,17; vesd össze: János 1,21; Malakiás 3,1). Elmondja azt is, hogy milyen szívesen királyukká tették volna beleegyezésével vagy anélkül is, mert felismerték jövőbeli Messiásuk királyi és prófétai vonásait (János 1,50). Ahogy János szava érzékelteti örömmel siettek volna Jeruzsálembe, hogy beültessék Dávid királyi székébe. Nem pusztán a bemutatott hatalom hatotta meg őket ilyen rendkívüli módon, hanem az is, hogy pontosan ilyen csodát vártak a Messiástól. Meg kellett ismételnie, hogy így mondjuk, Mózes csodáit. Ahogy Mózes az első szabadító, csodakenyeret adott a népnek a pusztában, ugyanezt kell tennie a későbbi Szabadítónak. Amikor az első lelkesedés elmúlt, a zsidók összehasonlítják azzal, amit Mózes valamikor tett. De nem találnak többé bizonyítékot arra, hogy olyan nagy vagy nagyobb próféta van köztük, hanem sértő módon elnyomják az akkori csodát a múltbelivel való összehasonlítással. Így az utóbbi alacsonyrendűségét tekintik bizonyítéknak arra nézve, hogy Aki ezt tette, egyáltalán nem Messiás, és nincs joga dorgálni és parancsolni. "És te milyen jelt mutatsz, hogy miután láttuk, higgyünk Neked? Mit cselekszel? Atyáink a mannát ették a pusztában, ahogy meg van írva: Mennyei kenyeret adott neki enni" (János 6, 30-31; vesd össze: 2Mózes 16,4; zsoltárok 78,24), "Míg az a kenyér, amit Te adsz - mert ezt érzékeltetik - csak földi, közönséges kenyér, amivel egyszer tápláltál néhány ezret". Ámen!