Biblia elmélkedések az év minden napjára 2014.03.24.,



Pásztorunk,szabadíts meg minket!

Olvasmány:

80. zsoltár


"Istenünk újíts meg bennünket! Ragyogtasd ránk orcádat,hogy megszabaduljunk!" ( Zsolt 80,4 )


Amikortól a lelkedet tartod a legfőbb kincsednek,szabadon tudja éltetni Isten.


1849.augusztus 12-én Világoson a magyar 1. 3. és 7-es hadtest már készülődik a másnapi
fegyverletételre,amikor az egyik század---egyes történetírók szerint---elkezdi énekelni a 80. zsoltár
első versét:


Halgass meg,Izrael pásztora
És Józsefnek vezérlő Ura,
Kit őrízz,mint egy juhnyájat,
Fordítsd hozzánk szent orcádat!
Aki ülsz a kérubimon,
Jelenjél meg Világoson!


Vajon mit vártak a huszáraink az eldöntött fegyverletétel előtti napon,amikor keserűséggel teli
de mégis tittel énekelt imádság hangzik a vesztes éjszakában?


Ez a történelmi összekapcsolás jól tamúskodik amellett,hogy Isten megjelenése szabadítást hozé


Vajon értették-e ezt az énekló katonák?

És vajon mi értjük-e? Értjük-e,hogy Isten megjelenése nem feltétlenül a körülményektől
szabadítja meg az embert,hanem belül hoz szabadulást?

Hogy a lélekben felszabadult embert semmi nem tudja legyőzni,semmi nem tudja rabságba dönteni többé?


sokszor félünk olyan veszélyektől,amelyek a lelkünknek semmi kárt nem tudnak okozni.

Ezért is bátorít Krisztus:

"Nektek barátaimnak mondom: Ne féljetek azoktól,akik megölik a testet,de azután többé nem

árthatnak!"


Amíg nem a lekünket tartjuk legfőbb kincsünknek,addig bármi veszélybe fog sodorni,bármi megféemlíthet.
/H Gy)




Ha annyira vágytok a szabadságra és az örömre,miért nem veszitek észre,hogy nem magatokon kívül
kell keresnetek? Jelentsétek ki,hogy szabadok vagytok,hogy örömben éltek,és valóban úgy lesz!

Cselekedjetek úgy,mint akinek bitokába van szabadság és az öröm,és valóban a tietek lesz!
(Richard Bach ),




"Boldog ember az,aki nem jár gonoszok tanácsán,bűnösök útján meg nem áll,és csúfolódók székében
nem ül:

Hanem az Úr törvényében van gyönyörűsége,és az ő törvényéről gondolkodik éjjel és nappal." (Zsolt 1,1-2)

Válasz

Csak alagút!


Ahogy az algútba értünk,
egy kislány fölsírt nagyon,
Édesanyja hiába békítette:
"Mindjárt kiérünk! Ne sírj,csillagom!"

Véigkísért a rémült sírás,
végig a biztató szavak:
"Meglátod,milyen hamar világos lesz!
Meglátod,milyen szépen süt a nap!"

És ez a kedves, biztató szó
égi üzenet volt nekem,
amint egyre csengett a nagy sötétben:
"Hamar kiérünk!Ne sírj,gyermekem!"

Hisz Jézus is így biztat mindig
a sötét alagúton át.
A végtelennek tetsző éjszakában
egyre hallom vigasztaló szavát:
"
Hiszen haza tartunk a fénybe!
Hamar elérjük a kaput,
és akkor minden sötétség vége!
Ne félj,ne sírj,! Hiszen csak alagút!"

Kiértünk,nevetett a napfény:
A kislány is nevetett,
"Csak alagút!"--ismételgettem egyre
magamban a drága feleletet.


Túrmezei Erzsébet

Válasz

És áldalak,hogy a bimbó elfagyott


Láttam a bimbót,hittem a virágban,
Láttam a szikrát,s hittem a lángában.

Hasdt a bimbó,kinyilt a virág,
Éledt a szikra,felcsapott a láng.
És velük nyílt és lángolt a hitem.
Ó,a hegyet tengerbe merítem!

Nincsennek korlátok,és messzeségek,
Égnek a lángok!Hiszek!Én is égek!

De most a bimbó....korán elfagyott,
Kihunyt a szikra....sötétben hagyott.
És a hitem is ....elfagyott vele
és kialudt és elhagyott vele?
Vagy bimbó nélkül higgyek a világban?
És szikra nélkül is higgyek a lángban?
Járni tanuljak a zúgó tengeren?....
Nem látok mást....csak Téged, Mesterem....
Csak téged,az egyetlent,a nagyot.!
...És áldalak,hogy a bimbó elfagyott.

Túrmezei Erzsébet




Valaki értem imádkozott



Mikor a bűntől meggyötörten
A lelkem terheket hordozott,
Egyszer csak könnyebb lett a terhem,
Valaki értem imádkozott.
Valaki értem imádkozott,
Talán apám,anyám régen?
Talán más is aki szeret,
Jóbarátom,vagy testvérem.
Én nem tudom,de áldom Istent,
Ki nékem megváltást hozott,
És azt,aki értem csak
Egyszer is imádkozott.

Reményik Sándor


Imám

Uram,a te szereteted oly nagy,hogy mindnyájunkért életedet adtad.
Segíts,hogy mi soha semmilyen körülmények között ne mondjunk le senkiről.!

Válasz

KAPOTT IDŐ


Most kiléptem a világra,
s lásd,utaidatjárom.
Eddig ismeretlen arcok
jönnek elém.
Deres hajú emberek
mondják meg a jövőm,
derék férfiak,és szép arcú nők
mennek el mellettem
Istenem,szépek,egyszerűek
voltak az én játékaim.
Bibliai elmélkedések az év minden napjára 2014.03. 23.,



A megtalálás öröme

Olvasmány:
Lk 15,1--32


Vigadnod és örülnöd kellene,hogy ez a te testvéred meghalt és feltámadott,elveszett és megtaláltatott."

(Lk 15,32 ).

A legellenszenvesebb rossz emberek istenhitét, változását is engedd meg! Sőt várjad, elvárások
nékül!





Önfeledten örülni valaki sorsának jóra fordulásán,valaki életváltozásán,ez az igazi,tiszta öröm.
Igazi,mert nem önző érdekekből táplálkozik.

Amikor a jézusi példázat fiatalabb testvére,a tékozló fiú végül hazatér a változás vágyával és
eltökéltségével,kétféle módon fogadják.Az apja önfeledten és határtalanul boldog fia életváltozása
miatt. A testvére viszont csak fanyalog,és irigyli a változás következményeit: az új ruhát,a lakomát.
A vargabetűs életűek,a hártányból érkezők sosem jelentenek problémát addig.amíg fel nem merül annak
a veszélye,hogy a mi pozíciónkat veszélyeztetik.

Veszélyeztetik akár a családban,akár a baráti körben akár munkahelyen,akár az egyházban,akár a
társadalomban.

Ha a tékozló fiú is csöndben,akár észrevétlen befészkelte volna magát az istálóba

("megérdemelt helyére").

akkor semmi gond nem lett volna.


Viszont hogy visszataláljanak az elvesztettek a "köreikbe",előre késznek kell lennünk arra,hogy
veszélyeztethetik pillanatnyi helyzetünket.

Nagy kérdés,hogy készek vagyunk-e erre az áldozatra.mindenkor? /HGy/



Az öröm tíz parancsolata


Minden reggel hűségesen kérd Istentől az örömöt!
Mosolyogj és tanúsíts nyugalmat kellemetlen helyzetekben is.!
Szívből ismételgesd: Isten,aki engem szeret,mindig velem van,"
Szüntelenül törekedj arra,hogy csak a jó oldalukat lásd az emgereknek!
Könyörtelenül űzd el magadtól a szomorúságot!
Kerüld a panaszkodást és a kritikát,,mert ennél semmi sem nyomasztóbb!
Munkád örömmel és vidáman végezd!
A látogatókat mindig szívesen,jóindulattal fogadd!
A szenvedőket vigasztald,magadról feledkezz meg.!
Ha mindenütt az örömöt terjeszted,biztos lehetsz benne,hogy magad is rátalász.
(Gaston Courtois).



."....Én lelkem,sok javaid vannak sok esztendőre eltéve: tedd magadat kényelembe,egyél,igyál
gyönyörködjél!" (Lk 12,19 ).g

Válasz

Bibliai elmélkedések az év minden napjára 2014.03.22.,



Józan mérlegelés,logikus belátás

Olvasmány:
lk 14,28-35


"Mert ki az közületek,aki tornyot akar építeni,és nem ül le előbb,és nem számítja ki a költséget,
hogy telik-e mindenre a befejezésig." (Lk 14,28).


Lásd be,hogy mennyire megéri Jézusért élni!


Látszólag mai igénk üzenete ellentmond a vasárnap délelőttinek,hiszen ott a jelennel való figyelmes
törődésre,itt pedig a bölcs előrelátásra helyezkedik a hangsúly.
Mire figyeljünk tehát inkább?
Nem szabad figyelmen kívül hagynunk,hogy ott a végidővel és üdvösséggel kapcsolatos teológiát
kérdésekről volt szó,itt pedig gyakorlati,életvezetési példák állnak előttünk.

De nem is ezekre a hétköznapi evidenciákra akar elsősorban tanítani minket a Megváltó,hanem inkább
ezeknek magától értetődő kategóriájában sorolja be az őérte való vagyonfeladást is---folytava
(vagy talán tovább fokozva? ). a tegnapi gondolatsort. Az okfejtés szerint a hívő felfogásában a
Krisztusért vállalt áldozathozatalnak ugyanolyan logikusnak kell lennie,mint amilyenek az említett
példahelyzetek.Sőt ---hogy a harmadik egység (34--35.v. ).idekapcsolódását is megértsük---olyan
természetesnek kell lennie,mint ahogy a só lényege az egyedi íze.


Amennyire abszurd a só sótlansága,ugyanannyira képtelenségnek kellene lennie egy Krisztustanítvány
esetében,hogy ne számolna azzal,hogy Jézusért több mint érdemes mindent feladni.

Határozza meg mai napodat,hogy magától értetődőnek éled meg a Krisztusért történő áldozathozatalt.!
/Ve/



Krisztus, csodálatos vagy,
élő,hatalmas és jelenlevő!
Szavak zűrzavarában
szíven talál a szó,
halálból életre,kelt
új útra indító.

( Túrmezei Erzsébet: Szolgálni mint a fény).



"Mert a szegény nem lesz végképp elfelejtve,a nyomorultak reménye sem vész el örökre." (Zsolt 9,19).

Válasz

Ha valaki elmegy....


Ha valaki elmegy,
átlép egy határon...
ha többé nem látom,
ha hiába várom,
ha mit el nem mondtam.
már el nem mondhatom,
ha elítél,vádol
le nem írt mondatom.----
hangtalan hirdeti koporsó,sírhalom:
Elfut a pillanat!
Drága az alkalom.!


Elfut az alkalom,
Elfut az életünk.
Ma még szolgálhatunk,
ma még szerethetünk,
Ma még bocsánatot
kérhetünk,adhatunk.
Egy-egy kedves kezet
ma még megfoghatunk.

Hogy ne holnap sírjunk
késő könnyeinket,
Isten ma hív minket,
Krisztus ma vár minket.


Hiszen a ma mindig
sürgető hatalom,
S elfut a pillanat!
Drága az alkalom.!

Túrmezei Erzsébet

Válasz

Bibliai elmélkedések az év minden napjára 2014.03.21.,

Ki az abszolult első

Olvasmány!
Lk 14,25-27




"Ha valaki hozzám jön,de nem gyülöli meg apját, anyját, feleségét,gyermekeit,testvéreit,sőt még a saját
lelkét is,nem lehet az én tanítványom." (Lk 14,26 ).


Jézusi csoda: a szívedben létezhet az első helyet megelőző is,anélkül hogy az csorbulna.



A tét egyre nő.Jézus fokozza az őhozzá tartozás kritériumait: tegnap csupán a rivális tevékenységének
átütemezését kérte, ma meg egyenesen szeretteinek radikális háttérbe szorítására szólít föl.

Felületesen értelmezve Megváltónk szavait érthetetlennek tünhet az elvárása.
Az általános szeretetre buzdító Úr családtagok meggyülölését?

Segíti e nehéz gondolatok megértését,ha figyelembe vesszük,hogy még mindig a javarészt zsidókból álló
hallgatóságának beszél ebben az epizódban is.

Az ő vérségi származásában vetett bizodalmunkat akarja összetörni, s egyúttal kinyilvánítani,hogy
Jézus követésének nem előfeltétele a zsidó családhoz való tartozás.

másfelől,az öngyűlölet logikai lehetetlensége arról árulkodik,hogy nem abszolut,hanem relatív
viszonyulásról vaz itt szó.

Annyival jobban kell tehát Krisztust szeretnünk önmagunkná és családunknál,hogy az már--már
gyülöletnek számít az átlagos emberi skálán.

A kereszthordozás említése által pedig Jézus egyértelűen a római kivégzéi metódusra utal,
tehát a vértanuságot helyezi kilátásba,így annak felvállalását is az itánta való hűség
fokmérőjének tekinti.

Törekedj ma arra,hogy Megváltódat még szeretteidnél és önmagadnál is jobban szeresd,s tudj
áldozatot vállani érte.! /VE/



Te adtál mindent,és én mindig csak kértem,
Jót is, rosszat is, most már mindent megértem!
Hálát oly ritkán adtam,magam maradtam.
De kezedet nyújtottad s én megragadtam.!

Velem vagy mindig,ezt már biztosan érzem,
Te vezettél engem, időben és térben:
Te vagy a Szeretet és Te vagy az öröm,
Hálatelt szívvel az életem köszönöm!

( Kalina Valéria: Te adtál mindent)



"Egy szolga sem szolgálhat két úrnak:mert vagy az egyiket gyűlöli,és a másikat szereti,vagy
az egyikhez ragaszkodik,és a másikat megveti.

Nem szolgálhattok az Istennek és a mammonnak, (Lk 16,13 ).

Válasz

BIZALOM ISTENBEN


Isten,te vagy az én pajzsom,
Te vagy az én erős váram,
Sehol sincs nyugodalmam
Csak benned van bátorságom.

Hasztalan tör rám a végzet,
Balszerencse minden átka:
Tenger vész közt megfogódzom
Hitem biztos horgonyába.

Vesszőzhet vad,viharos éj,
Nem rémít,ha csapkod,lángol:
Erős karod megragad,és
Kivezet az éjszakából.

Endrődi Sándor

Válasz

Bibliai elmélkedések az év minden napjára 2014.03.20.,


Nehogy lemaradj!

Olvasmány:
Lk 14,15-24



"Mert mondom nektek,hogy azok közül,akiket meghívtam,senki sem kóstolja meg a vacsorámat." (Lk 14,24 ).



Élj annak örömteli tudatában,hogy Isten téged is elvár asztalához! Ne okoz neki csalódást!




Folytatódik a vedégség témakörének kifejtése,miközben Jézus egyre konkrétabb ítéletet mond a farizeusi
gondlkodásúakról: egyenesen a nekik is felkínált üdvösség elvesztegetésére céloz.(24.v.). Az egyik
vendégtárs(15.v. ). talán megsejteni látszik a végcélt és lényeget,vagy éppen csak kegyes szólammal
próbálja a Mester korábbi megszólalásának kínos üzenetét.elméleti teológiai síkra terelni.

A Megváltó viszontválasza ez utóbihoz illik jobban,hiszen oda lyukad ki,hogy nem olyan magától
értetődő Isten országa vendégének lenni (24.v.).lévén,hogy gyakorlati áldozathozatalt kíván, azaz
bizonyos dolgok háttérbe szorítását.

A példázat szomorú ténymegállapítása ,hogy a mullandóság elemei(18-20).gyakorta több figyelmet kapnak,
mint az Isten országának ügye. Az úr elhívó szeretette mindazonáltal keresztül verekszi magát
( 23.v. ). az emberi oktondiság által emelt akadályokon:célját eléri:megtelik a ház vendégekkel.

Ebben biztosak lehetünk. nem hagyja kárba veszni kegyelmét. Vigasztaló,hogy nem fordít hátat
az emberiségnek,miközben egyesek hátat fordítanak nek.

A kérdés csak az,hogy te meg én ténylegesen ott legyünk-e mennyei lakomáján,s nem csupán a

meghívottak listáján?

Ez a része csak rajtunk múlik.!/VE/



Ó,add,hogy egykor részt vegyünk
A bárány vacsoráján!
Ott lesz bőséggel ételünk,
Mit ő készít,a Bárány,
Ott lesz osztályrészünk öröm,
Meg nem szűnő áldásözön...
Őt áldjuk mindörökké.
(J. Rist.)


Micsoda példaadó és tiszteletre méltó élet kell ahhoz,hogy a nevelésnek legyen alpja és eredménye.

(1Tim 3,4)

Válasz

Hol vagy?

A nap búcsút intett csöndes hallgatással,
Biborral takarta a fák hegyét.
Az alkonyat ráborúlt a kertre,
magával hozta szürke hűvösét.

Olyan tökéletes volt a természet bája
ahog szótlanul imához borul,
csak az emberben volt valami idegen:
az ő lelkében is alkonyat vonult.

Szemei most nem kutattak messzire,
ahonnan az Isten jött felé,
félt,remegett a bokor mögött,
s egy fájó érzés nyilalott belé.

Ismeretlen volt a félelem a szívében,
ismeretlen volt a remegés,
nem tudta még,hogy ez a fájdalom
végigkíséri az egész életét,.

S jött a nagy perc,a találkozásé,
Isten azt kérdezte: "Hol vagy,"?--
Jaj!Mintha levele sem lenne,
szánalmasan Isten elé lépett.

Vétkét mentegetve,magyarázva,
az Új Ádám elindult messze,
a bűn útján a gyötrelem útján,
beláthatalan mélységekben

soha el nem mulló fájdalom
nehéz emléke lett az a nap.

Azóta is minden ember
lelkében ott remeg a bűn
bokra mögött a félelem,
hogy Isten nem látja -e még?

Mert a bokor nem takar:
Isten tudja,látja hol vagyunk.
És mindig felteszi a fájó kérdést,
hogy válaszoljunk mi magunk,
....hol vagyunk?

Páskulyné Kovács Erzsébet

Válasz