2023. április 30. – Húsvét 4. vasárnapja

Evangélium

Abban az időben így szólt Jézus: „Bizony, bizony, mondom nektek: Aki nem a kapun megy be a juhok aklába, hanem máshol, az tolvaj és rabló. Aki viszont az ajtón megy be, az a juhok pásztora. Az őr ajtót nyit neki, a juhok pedig hallgatnak szavára. Nevükön szólítja juhait, és kivezeti őket. Miután mind kivezette, előttük halad, és a juhok követik, mert ismerik a hangját. Az idegent nem követik, sőt elfutnak tőle, mert az idegen hangját nem ismerik.”
Jézus ezt a hasonlatot mondta nekik, de ők nem értették meg, hogy miről beszél. Jézus ezért így folytatta: „Bizony, bizony, mondom nektek: Én vagyok az ajtó a juhok számára. Akik előttem jöttek, azok tolvajok és rablók. Nem is hallgattak rájuk a juhok. Én vagyok az ajtó: aki rajtam keresztül megy be, az üdvözül, ki- és bejár, s legelőre talál. A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson. Én azért jöttem, hogy életük legyen, és bőségben legyen.”
Jn 10,1-10

Elmélkedés

Isten követségében járva
A jó pásztor nyája előtt halad, és a juhok követik, mert ismerik a hangját – olvassuk az evangéliumban. Ma, a Papi Hivatások vasárnapján, mindannyian nyitott szívvel akarunk figyelni Jézus Krisztusnak, a Jó Pásztornak a szavára, és azért imádkozunk, hogy a fiatalok meghallják követésére szóló hívását és ne féljenek Istennek szentelni életüket.
A pályaválasztás időszakában sok fiatal teszi fel magának a következő kérdéseket: Mi a hivatásom? Honnan tudhatom meg, hogy van-e hivatásom? E kérdések mögött jól kitapinthatóan ott húzódik a bizonytalanság. Vannak fiatalok, akiket a legnagyobb jószándék vezet, szeretnének Istenért és az emberekért valami szépet tenni, nem ragaszkodnak tehát önző elképzeléseikhez és nem álmodoznak fényes karrierről, mégis éveken keresztül csak gondolkodnak, őrlődnek, tétováznak, nem képesek egész életre szóló döntést hozni. Természetesen megfontoltan kell dönteni, de a megfontoltság mellett érdemes odatenni a bátorságot és a bizalmat, hogy majd Isten segít fog a hivatás teljesítésében. Amíg valaki csak azon töpreng, vajon mi a hivatása, addig nincs semmi hivatása. De ha elindul egy úton, mégpedig azzal a bátorsággal és bizalommal, hogy Isten segít majd neki, hogy végighaladjon ezen az úton, annak már van hivatása és megtalálta azt. Ne tétovázz és ne várakozz sokáig! Indulj el saját utadon és Isten majd vezetni fog!
E napon különösen fájó Isten hívő népének arra gondolnia, hogy évről évre csökken a papság létszáma. Miért indulnak el egyre kevesebben a papi élet útján? Sok fiatal, akikben megvannak azok a képességek, amelyek szükségesek a papi élethez és talán bátorságot is éreznek magukban ahhoz, hogy Istent és az Egyházat szolgálják, egyszerűen nem hallják meg Jézus hívását. Jézus ma is megszólítja a fiatalokat, meghívja őket, de ők talán nem ismerik fel az ő szolgálatot, vagy úgy érzik, hogy nem is nekik szól a hívás, vagy egyszerűen elképzelhetetlen, hogy egész életükre elkötelezzék magukat mások szolgálatára. A papság létszámának csökkenését látva azonban ne a csüggedése legyen a főszerep, hiszen nem vagyunk teljesen tehetetlenek. Imádkozzunk még többet és még buzgóbban új papi hivatásokért!
Jézus, aki minden korban meghívja és kiválasztja az embereket, és a papi szolgálatra, nem ígér karriert, sem nagyobb fizetést, de még megbecsülést sem az emberek részéről. A papi élet alapvetően különbözik minden mástól. Nem lehet választani a papi hivatást, mert Isten választ ki egyeseket a papi életre. A pap a mennyei Atya szeretetét sugározza a gyermekek és a fiatalok felé. A pap azzal bátorítja a családi életre készülőket és a családokat, hogy mindig számíthatnak Isten segítségére. A pap Isten jóságát és erősítő kegyelmét közvetíti a betegeknek és a haldoklóknak. A pap az irgalomban gazdag Istent képviseli, amikor gyontatja a bűnbánókat és a megtérőket. Isten követségében járni: ez a papi élet lényege.
Minden pap példaképe maga Krisztus, aki egész földi életével megmutatta, hogy milyennek kell lennie a papnak. Istentől kapott hivatását akkor teljesíti hűségesen a pap, ha egészen őrá, a Jó Pásztorra hasonlít. Jézus ismert övéit, ismerte mindazokat, akiket az Atya rábízott. Azt tartotta küldetésének, hogy összegyűjtse az embereket és kész volt életét is feláldozni értük. Minden pap arra kap megbízást, hogy folytassa, amit Jézus megkezdte, és tegye láthatóvá Istent a világban.