2020. szeptember 12. – Szombat

Evangélium

Egy alkalommal Jézus így szólt tanítványaihoz: Nincs jó fa, amely rossz gyümölcsöt terem, és nincs rossz fa, amely jó gyümölcsöt hoz. Minden fát gyümölcséről lehet megismerni. Nem szednek a tövisbokorról fügét, sem a tüskebokorról nem szüretelnek szőlőt. A jó ember szívének jó kincséből jót hoz elő, a rossz ember pedig a rosszból rosszat hoz elő. Hiszen a szív bőségéből szól a száj! Miért mondjátok nekem: „Uram, Uram!” – ha nem teszitek, amit mondok?
Megmondom nektek, kihez hasonlít az, aki hozzám jön, hallgatja tanításomat, és tettekre is váltja: hasonlít ahhoz a házépítő emberhez, aki mélyre ásott, és az alapot sziklára rakta. Jött az árvíz, rázúdult a házra, de nem tudta azt összedönteni, mert jó alapra épült. Aki viszont hallgatja tanításomat, de tettekre nem váltja, hasonlít ahhoz az emberhez, aki házát alap nélkül építette a puszta földre. Amikor rázúdult az árvíz, háza azonnal összedőlt, és nagy romhalmaz lett belőle.
Lk 6,43-49

Elmélkedés

Az evangéliumban Jézus fügéről és szőlőről, mint jó gyümölcsökről beszél, továbbá az értéktelen, haszontalan tövisbokorról. A bibliai időkben éppúgy, mint manapság a palesztin vidék egyik legkedveltebb gyümölcse a füge. A füge termékenységet, békességet és jólétet jelképezett. A szőlő szintén hasznos növény, egyrészt finom a gyümölcse, másrészt bor készíthető belőle, amely a szív örömének, derűjének, vidámságának a jelképe. Talán egy korabeli szólást idéz Jézus, amikor ezt mondja: „Minden fát gyümölcséről lehet megismerni.”
Az ember is jó vagy rossz gyümölcsöt terem attól függően, hogy mi lakik a szívében.
Cselekedeteink, amelyek mások számára is szemmel láthatóak, visszatükrözik belső világunkat, gondolkodásmódunkat és szándékainkat. Elárulják, hogy mi lakik a szívünkben. Ha Jézus tanítása szerint élünk, azaz viselkedésünkkel, mindennapi magatartásunkkal, szavainkkal és tetteinkkel őrá igyekszünk hasonlítani, akkor jó gyümölcsöt teremhetünk lelkiekben. Olyan gyümölcsöket, amelyek egyrészt a saját üdvösségünket szolgálják, másrészt mások javára lehetünk velük.
Ha valaki felebarátjáról rossz véleménnyel van, az sok esetben csak a saját rosszindulatát mutatja ki ezzel. Ő a rossz fa, amely ehetetlen, rossz gyümölcsöt terem. Aki pedig a jó tulajdonságokat veszi észre embertársában, arról jogosan feltételezhető, hogy jóindulat él szíve mélyén mindenki iránt. Ő az a jó fa, amely jó gyümölcsöt terem.