2020. június 27. – Szombat, Szent László király

Evangélium

Abban az időben: Amikor a farizeusok meghallották, hogy Jézus hogyan hallgattatta el a szadduceusokat, köréje gyűltek és egyikük, egy törvénytudó alattomos szándékkal a következő kérdést tette fel neki: „Mester, melyik a legfőbb parancs a törvényben?” Jézus így válaszolt: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szíveddel, teljes lelkeddel és egész értelmeddel. Ez az első és legfőbb parancsolat. A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. E két parancson nyugszik az egész törvény és a próféták.”
Mt 22,34-40

Elmélkedés

Szent László király mai ünnepén arról olvasunk az evangéliumban, hogy melyik a legfőbb törvény. Jézust kérdezik ezzel kapcsolatban és ő válaszol. Az Isten iránti szeretetet teszi az első helyre a törvények rangsorában, s ehhez rögtön hozzákapcsolja a felebarát iránti szeretetet. Máté evangélista fontosnak tartja megjegyezni, hogy a kérdezők „alattomos szándékkal” fordulnak Jézushoz. E megjegyzésen elgondolkodva észrevesszük, hogy Jézus úgy válaszol, hogy tükröt tart a kérdezők felé. A szeretet világában csak jó szándék létezik. Aki rossz szándékkal, alattomos szándékkal kérdez, az nem a szeretet világában él.
Az egyik kispap egy prédikációban azt találta mondani, hogy ő azt feltételezi, hogy az Isten mindig jó szándékú. Bármi is történik az emberrel, minden mögött észre lehet venni az ő jó szándékát. Utána megdicsértem a szép gondolatért, de azért megjegyeztem, hogy ez ne feltételezés legyen, hanem meggyőződés. Megköszönte a figyelmeztetést, elismerte, hogy pontatlanul, kissé lazán fogalmazott. Megköszönte, mert érezte, hogy nem kritizálni akarom, hanem jó szándékkal figyelmeztetem. Nem sértődött meg, mert jó szándék volt benne, jó szándékkal fogadta az észrevételt.
Jó volna odafigyelnünk arra, hogy bármit teszünk vagy mondunk, előtte mindig ébresszük fel magunkban a jó szándék lelkületét.