2022. november 16. – Szerda

Evangélium

Jézus Jeruzsálemhez közeledett. Sokan azt hitték, hogy hamarosan megvalósul az Isten országa, ezért a következő példabeszédet mondta nekik: „Egy előkelő ember messze földre indult, hogy ott királyi méltóságot nyerjen, és úgy térjen vissza. Magához hívta tíz szolgáját. Tíz mínát adott nekik, és így szólt: „Kereskedjetek vele, míg vissza nem térek!” Polgártársai azonban gyűlölték őt, ezért követséget küldtek utána, és tiltakoztak: „Nem akarjuk, hogy ez legyen a királyunk!” Az előkelő ember mégis elnyerte a királyi méltóságot, és hazatért. Ekkor hívatta szolgáit, akiknek a pénzt adta, hogy megtudja, ki mennyit szerzett vele.
Előlépett az első, és így szólt: „Uram, mínád tíz mínát hozott.” Erre azt mondta neki: „Jól van, derék szolgám! Mivel a kevésben hűséges voltál, tíz város kormányzását bízom rád.” Jött a másik szolga, és így szólt: „Uram, mínád öt mínát hozott. „ Ennek azt mondta: „Te öt város kormányzója leszel.” Jött a harmadik, és így szólt: „Uram, itt a mínád. Kendőbe kötve elrejtettem. Féltem ugyanis tőled, mert szigorú ember vagy: felveszed, amit le nem tettél, és learatod, amit nem is vetettél.” Ezt így büntette meg: „A magad szavával ítéllek el, haszontalan szolga. Tudtad, hogy szigorú ember vagyok: felveszem, amit le nem tettem, és learatom, amit nem vetettem. Miért nem adtad pénzemet a pénzváltóknak, hogy hazaérkezve kamatostul kaptam volna vissza?” Aztán a körülállókhoz fordult: „Vegyétek el tőle a mínát, és adjátok annak, akinek tíz mínája van!” Azok megjegyezték: „Uram, hiszen már van tíz mínája.” De ő így válaszolt: „Mondom nektek: Mindenkinek, akinek van, még adnak, hogy bővelkedjék. Attól azonban, akinek nincs, még azt is elveszik, amije van. Ellenségeimet pedig, akik nem akarták, hogy királyuk legyek, hozzátok ide, és öljétek meg szemem láttára!”” E szavak után Jézus folytatta útját Jeruzsálem felé.
Lk 19,11-28

Elmélkedés

Az evangéliumban Jézus példabeszédet mond egy királyról, aki szolgáinak pénzt ad, hogy kereskedjenek vele. A szolgák egy része vállalja a befektetés kockázatát, elkezdenek kereskedni, s az elszámoláskor fel tudják mutatni annak eredményét. De van olyan szolga is, akit a félelem megbénít, nem mer kockáztatni, azt gondolja, hogy elegendő lesz az, ha visszaadja majd a királynak, amit kapott. A történet másik részében szó esik azokról, akik a király ellen fordulnak távollétében. Nekik és a haszontalan szolgának a király ítélete szerint szigorú büntetés jár. A példázat szerint a királyhoz való viszony meghatározza és eldönti az emberek sorsát: a hűséges szolgák jutalomban részesülnek, de a hűtlenekre és a tétlenekre büntetés vár.
Az én életem sorsában is döntő szerepe van annak, hogy milyen kapcsolatban állok a királlyal, Jézus Krisztussal. Hűséges maradok-e hozzá, s kamatoztatom-e mindazt, amit rám bízott? Vagy inkább ellene fordulok, esetleg a félelem miatt semmit sem teszek? Nem anyagi javakat, hanem lelki kincseket bíz rám, amelyeket egyrészt a magam üdvössége érdekében kell felhasználnom, másrészt másokat kell velük segítenem az üdvösség útján. Jézusnak szolgálni szabadságot és üdvösséget jelent, ha megengedem, hogy ő legyen életem királya.