2018. június 8. - Péntek, Jézus szent szíve

   Abban az időben a zsidók, mivel az előkészület napja volt, és a
   holttestek nem maradhattak a kereszten, megkérték Pilátust, hogy
   töresse el a keresztrefeszítettek lábszárát, és vetesse le őket a
   keresztről. Az a szombat ugyanis nagy ünnep volt. Elmentek tehát a
   katonák, és eltörték a lábszárát az egyiknek is, a másiknak is, akit
   vele együtt fölfeszítettek. Amikor azonban Jézushoz értek, látták, hogy
   már meghalt. Ezért nem törték el a lábszárát, hanem az egyik katona
   beledöfte lándzsáját az oldalába. És ekkor vér és víz folyt ki belőle.
   Az tanúskodik erről, aki látta ezt, és az ő tanúságtétele igaz. Jól
   tudja ő, hogy igazat mond, hogy ti is higgyetek. Mert mindez azért
   történt, hogy beteljesedjék az írás: "Csontot ne törjetek benne!" És
   ami az írás más helyén áll: "Föltekintenek arra, akit
   keresztülszúrtak."
   Jn 19,31-37
   Elmélkedés:
   A pünkösd utáni időszakban három sajátos ünnepet tart Egyházunk:
   Szentháromság vasárnapját, Krisztus szent testének és vérének ünnepét
   (úrnapja), valamint Jézus szent szívének ünnepét, ez utóbbi van a mai
   napon. Jézus szívének tisztelete szentírási alapokon nyugszik. A
   Golgotán egy katona lándzsával átszúrta Jézus szívét, amely szív az
   üdvösség forrásának jelképe. Isten szeretete és kegyelme Jézus
   személyén keresztül, az ő szívéből árad ki az emberek felé. A mennyei
   Atyának az a szándéka, hogy az embereket megváltsa, azaz megmentse az
   örök haláltól, a kárhozattól. Ez az isteni szándék, a megváltás műve
   annak köszönhetően valósult meg, hogy az ő Fia, Jézus a kereszten
   feláldozta magát minden emberért.
   Jézus engedelmességének és önfeláldozásának köszönhetően a mennyei Atya
   kiengesztelődik az emberiséggel, megbocsát a bűnös embernek. Az
   irgalmas Atya megbocsátó szeretete a keresztről, Jézus szívéből
   sugárzik az emberekre. Ha hittel tekintünk a kereszten függő Jézusra és
   benne a hit szemével felismerjük Megváltónkat és Üdvözítőnket, és ha
   megvalljuk Isten előtt bűnösségünket, akkor ez az irgalmasság
   megtapasztalható lesz számunkra, elnyerjük a bocsánatot Istentől.
   A megváltó Krisztus szemlélése indítson bennünket Isten iránti őszinte
   szeretetre és igaz bűnbánatra!