2019. június 28. – Péntek, Jézus szent szíve

Evangélium

Abban az időben: Jézus ezt a példabeszédet mondta: „Ha közületek valakinek száz juha van, és egy elvész belőlük, nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy-e az elveszett juh után, amíg meg nem találja? Ha megtalálta, örömében vállára veszi, hazasiet vele, összehívja barátait és szomszédait, és azt mondja nekik: Örüljetek velem, mert megtaláltam elveszett juhomat! Mondom nektek, éppen így nagyobb öröm lesz a mennyben egy megtérő bűnösön, mint kilencvenkilenc igazon, akinek nincs szüksége megtérésre.” 
Lk 15,3-7

Elmélkedés

Keresztény életünk és lelki fejlődésünk útját úgy tudjuk jellemezni, hogy Isten folyamatosan feltárja magát előttünk, egyre jobban bevon minket az ő életébe, érezteti velünk szeretetét. Ez mindig néhány lépést jelent előre. Közben persze mi lázadásunkkal, engedetlenségünkkel, bűnünkkel teszünk egy-egy lépést visszafelé, de azért haladunk előre, legalábbis, ha engedjük, hogy Isten vezessen minket. Ezen az úton vannak olyan élményeink, amelyek során Isten teljességét tapasztalhatjuk meg. Nem arra gondolok, hogy majd a túlvilágon, az örök életben színről színre láthatjuk Istent a maga valóságában, teljességében és dicsőségében, hanem arra, amit például a három apostol, Péter, Jakab és János átéltek az Úr színeváltozásakor, aztán lejöttek a hegyről, a lelki magaslatról, visszatértek a hétköznapok világába. 
Isten teljességét akkor tapasztaljuk meg földi életünk során, amikor az ő szeretetével találkozunk. Amikor rácsodálkozunk arra, hogy életünket neki, az ő szeretetének köszönhetjük. Amikor megtapasztaljuk, hogy a bűntől Jézus önfeláldozó szeretetének, az ő kereszthalálának köszönhetően szabadulhatunk meg, ezt nevezzük megváltásnak. És amikor ráébredünk arra, hogy egyedül Isten szeretetének köszönhetjük majd azt, hogy eljuthatunk hozzá az örök üdvösségre. 
Ma, Jézus szíve ünnepén erre a végtelen isteni szeretetre gondolunk. Isten szeretetére, amely mindig utánunk siet, mert mi bűneink miatt elveszett bárányok vagyunk. Isten szeretetére, amely a megváltó Jézus szívéből árad felénk.