2020. augusztus 4. – Kedd

Evangélium

Egy alkalommal Jeruzsálemből farizeusok és írástudók jöttek Jézushoz. Megkérdezték tőle: „Miért szegik meg tanítványaid az ősök hagyományát? Evés előtt ugyanis nem mosnak kezet.” Jézus erre magához hívta a népet, és így szólt: „Halljátok és értsétek meg: Nem az teszi az embert tisztátalanná, ami a szájába kerül, hanem ami a szájából kijön, az teszi tisztátalanná.”
Ekkor hozzáléptek tanítványai, és így szóltak: „Tudod, hogy a farizeusok megütköztek szavaidon?” Jézus ezt válaszolta: „Tövestől kitépik mindazt a növényt, amelyet nem mennyei Atyám ültetett. Hagyjátok őket! Vak létükre vakok vezetői ők. Ha pedig vak vezet világtalant, mind a kettő gödörbe esik.”
Mt 15,1-2. 10-14

Elmélkedés

Mi a fontosabb? A tiszta kéz vagy a tiszta szív? Erre a kérdésre a mai evangélium kétféle választ mutat be. A farizeusok és az írástudók számára a tiszta kéz a fontos. Azzal vádolják Jézus tanítványait, hogy nem tartják meg a mózesi törvényt és semmibe veszik az ősi hagyományokat. Számukra mindennél fontosabb volt a tisztaság, mert úgy gondolták, hogy csak így végezhetik imáikat vagy az istentiszteletet.
Jézus számára a szív tisztasága fontosabb. Az embernek meg kell tisztítania szívét minden helytelen vágytól. A bűn nem egyik pillanatról a másikra történik meg, hanem a vágyakkal, a gondolatokkal kezdődik. Ha ebben a kezdeti fázisban észrevesszük a kísértést és nem adjuk át magunkat a helytelen gondolatoknak, akkor könnyebben elkerüljük a bűnt, azaz nem fogunk a bűnös cselekedetekig eljutni.
A bűntől egyedül Jézus képes minket megszabadítani. Ő az, aki visszaadja nekünk szívünk és lelkünk tisztaságát. Ahhoz, hogy elnyerjük bűneink bocsánatát, megérintsen minket Isten irgalma és gyógyulást találjunk, meg kell bánnunk bűneinket. Jézus akarata szerint a szentgyónás a bűntől való szabadulás lehetősége. Soha ne ámítsuk magunkat azzal, hogy nincs bűnünk, mert ez képmutatás. Isten számára az egyik legkedvesebb ajándék a bűnbánó szív.