2020. június 15. – Hétfő

Evangélium

Jézus a hegyi beszédben így szólt tanítványaihoz: „Hallottátok, hogy a régieknek ezt mondták: Szemet szemért, fogat fogért. Én pedig azt mondom nektek: Ne szálljatok szembe a gonosszal, hanem ha valaki arcul üt téged jobb felől, tartsd oda neki a bal arcodat. Aki perbe fog, hogy elvegye a ruhádat, annak add oda a köntösödet is. És ha valaki egy mérföldnyire kényszerít, menj vele kétannyira. Adj annak, aki kér, és aki kölcsönt akar, el ne fordulj tőle.”
Mt 5,38-42

Elmélkedés

Mielőtt az ő új törvényét ismertetné, Jézus most is az ószövetségi törvényt idézi hallgatósága emlékezetébe. Mózes második könyvében, a Kivonulás könyvében olvashatunk arról, hogy az ember által okozott testi sértésekért milyen kártérítéssel tartozik a bántalmazó. Az irányelv nagyon egyszerű: „Szemet szemért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért, égetést égetésért, sebet sebért, sérülést sérülésért” (Kiv 21,24).
Mózes korában ez a törvény nagyon haladó volt, hiszen korábban a vérbosszú, a megtorlás szelleme uralkodott. Ez a törvény mérlegre teszi a cselekedeteket és nem engedi, hogy a sértett nagyobb kárt okozzon, mint amit elszenvedett. A törvény hátterében az az elv húzódik meg, hogy a büntetés a bűnnel azonos mértékű legyen, és ne haladja meg azt. Abban az időben mindenki úgy gondolkodott, hogy a tartozást ki kell egyenlíteni, annak elengedéséről szó sem lehet, tehát a bűnt mindenképpen valamilyen igazságos mértékű büntetésnek kell követnie.
Ezzel szemben Jézus új törvénye a megbocsátást helyezi előtérbe. Azt kéri követőitől, hogy mondjanak le még az igazságos kártérítésről is. Jézusnak nem egyszerűen az volt a szándéka, hogy a jogban, a joggyakorlatban, az igazságszolgáltatásban fordulatot hozzon, hanem az emberi szívekben szeretne változást előidézni, a szív szándékait szeretné megváltoztatni, hogy mindenki a megbocsátásra és a nagylelkű szeretetre törekedjen.