A kereszténység a Szent Szellem kiáradása a Földön

Jézus nem azért jött ebbe a világba, hogy az életet elviselhetőbbé tegye. Nem egy puhább matracot hozott, hogy a bűn cellájában kényelmesebben tudjunk aludni, sem nem azért jött, hogy a börtöncellánk falán egy tisztasági meszelést végrehajtson. Azt mondta: "Azért jöttem, hogy a foglyokat szabadon bocsássam". Az evangélium nem felújítás, megjavítás vagy kidekorálás, hanem felszabadítás! Micsoda önfeláldozás! Minden, amit Jézus Krisztus tett, értünk tette - neki magának semmi haszna nem származott belőle. Értünk született meg. Értünk élt, értünk kísértetett meg, értünk prédikált, tanított és gyógyított, értünk szenvedett, értünk támadt fel, értünk ment fel a mennybe, és értünk fog visszajönni. Soha egyetlen pillanatra nem tett semmit magáért; minden pillanatát nekünk adta ajándékba. Ez a Jézus mondja nekünk ma: "Jöjjetek énhozzám!" Megyünk? Mikor imádkozunk, ugyanazon az alapon, és ugyanazokkal a jogosultságokkal tesszük, mint Pál, János, Jakab vagy Péter. A legnagyobb szentekkel vagyunk egy szinten. A nekik szóló ígéretek a mi ígéreteink is; az Úr, akihez imádkoztak a mi Urunk is; kiváltságaik a mi kiváltságaink is. Istennek nincsenek kedvencei - pontosabban, mindnyájan a kedvencei vagyunk. Ugyanaz a kulcsunk van az ajtóhoz, mint ami nekik volt: Jézus neve. Ez a név ad szabad belépést Istenhez, nem kell az ajtó előtt toporognunk. Nincs szükségünk angyalokra vagy szentekre, hogy bekísérjenek Isten jelenlétébe, mert hit által az ő fiai és lányai vagyunk, családtagok, örökösök! Szélesre tárt ajtón át mehetünk be az Atya házába! Nem ok ez arra, hogy imádkozzunk? Imádkoztál ma már? "Hatalmat adott nekik a tisztátalan szellemek felett, hogy kiűzzék azokat..." (Máté 10,1). Értitek ezt? Nem minket üldöznek - mi vagyunk az üldözők! Nem nekünk kell félnünk az ördögtől - az ördögnek van félnivalója tőlünk! Ámen!