A jelenések könyvének jelképes nyelve
1. fejezet 2. rész

7. vers: A felhők: Az angyalok, a "felhővel ellentétben (egyes szám, Jelenések 10,1).
10. vers: Hátam mögött: A hét gyülekezet története ahhoz tartozik, "Aki van", de ezt az apostol úgy érzékeli, mint ami mögötte van, míg maga előtt látja prófétai látásban a világ jövendőjét, amely a Gyülekezetnek azonban már most kijelentetik.
Hatalmas hang, mint egy trombitáé: Átható szózat, amelynek célja, hogy a figyelmet felhívja (2Mózes 19,16; 3Mózes 25,9; Ézsaiás 18,3; 58,1; Jeremiás 6,17; Ezékiel 33,4-4; Jóel 2,1) az eljövendő ítéletre (Jelenések 8,2). Itt arra szolgál, hogy a prófétát elvezesse egy földi, a 4,1-ben pedig, hogy elvezesse egy mennyei ítélet színhelyére.
12. vers: Hét arany gyertyatartó: A Gyülekezet a maga egészébe nézve ("hét"), ugyanakkor különböző szakaszaiban. Arra rendeltetett, hogy fényt árasszon a földre, ezért a tevékenységéért felelős (Izraelt tekintve: 2Mózes 25,31; 4Mózes 8, 2-4), valamint azért, hogy Isten gondolatainak megfelelően éljen. Isten az, Aki ebbe a világba állítja, hogy az isteni igazság kiábrázolója legyen (arany: A Szentírás szerint az arany rendszerint Isten igazságosságára utal, önmagába véve. (Zsoltárok 19,9; Példa 8, 18-19; Jelenések 3,18)). A hétágú gyertyatartó az isteni világosság jelképe, amely a tökéletes tanúbizonyságot szolgálja itt a földön a Szent Szellem ereje által. Ilyen tanúbizonyságot először Izraelben látunk (2Mózes 25,31) itt pedig a Gyülekezetben. Hét gyertyatartó van itt hét helyen, mert a hét gyülekezet egy és ugyanazon világítótestnek, az egy Gyülekezetnek különböző fejlődési szakaszát jelenti. A szent sátorban Krisztus a fényforrás. Itt azonban Ő kívül áll a gyertyatartókon, amelyek felelősek azért, hogy az Ő számára világítsanak. De Ő tartja kezében a hét csillagot (16. vers). Ezek nem a gyülekezetek, hanem jelképes képviselői azok felelősségének és tekintélyének. Ámen!