Dávid és Góliát
(1Sámuel 17. fejezet)

A filiszteusok megint összegyűjtötték seregeiket, hogy megütközzenek Izraellel. És Saul is felsorakoztatta csatarendbe az izraelitákat. Akkor egy Góliát nevű bajnok, aki kétszer nagyobb volt egy rendes embernél, kijött a filiszteusok táborából, megállt az izraelita sereg előtt, és így szólt: - Minek jöttetek ti ide? Csak nem harcolni akartok? Velünk, filiszteusokkal, ti, a Saul szolgái? Válasszatok akkor magatok közül egy embert, aki ki áll ellenem! Ha az megbír velem vívni és legyőz, akkor a szolgáitok leszünk. Ha azonban én győzők, ti szolgáltok nekünk. Igen megrémült erre Izraelnek mind az egész serege.A Betlehemből való Isainak három idősebbik fia ott volt Saul seregében, Dávid azonban a harcok idejére hazatért atyjához, hogy legyen, aki őrzi a juhokat. Történt akkor, hogy Isai elküldte Dávidot a táborba, hogy élelmet vigyen bátyáinak, és hírt hozzon felőlük. Amikor Dávid a harctérre érkezett, Góliát megint kiállt Izrael seregei elé, és gyalázta őket. Az izraeliták pedig megrémültek, elfutottal előle, és így szóltak: - Azért jött ez az ember, hogy meggyalázza Izraelt. Ha valaki megölné, a király nagy gazdagsággal illetné, még a lányát is neki adná. Dávid pedig ennek hallatán megkérdezte: - Kicsoda ez a filiszteus, hogy gyalázattal illeti az élő Isten seregét?! Amikor ezt meghallotta Saul, magához hívatta Dávidot, az pedig így szólt a királyhoz: - Senki se csüggedjen; elmegy a te szolgád, és megvív a filiszteussal! - Nem mehetsz! - felelte Saul. - Gyermek vagy még, az pedig hadakozó ember ifjúságától fogva. Dávid akkor azt mondta: - Pásztor volt a te szolgád, és ha oroszlán jött vagy medve, és elragadott a nyájból egy juhot, elmentem és levágtam, és ha rám támadott, megöltem. Így lesz a filiszteussal is. Akkor Saul tulajdon vértjébe öltöztette Dávidot, Dávid azonban nem bírt benne járni, és levetette. Kiválasztott a patakból öt sima kövecskét, és parittyájával meg botjával a kezében közeledett a filiszteushoz. Amikor Góliát meglátta Dávidot, megvetően mérte végig, mert ifjú volt, pirospozsgás, és szép tekintetű. - Eb vagyok én - szólt Góliát -, hogy bottal jössz reám? Dávid pedig azt felelte: - Te karddal, dárdával és pajzzsal jössz ellenem, én pedig a Seregek Urának, Izrael seregei Istenének a nevében megyek ellened, akit te meggyaláztál. Pedig az Úr a mai napon a kezembe ad téged, és fejedet veszem. A filiszteusok seregeinek tetemét pedig az ég madarainak és a mezei vadaknak fogom vetni, hogy tudja meg az egész föld: van Izraelnek Istene! És akkor Dávid elhajította parittyájával az egyik követ, homlokon találta Góliátot, és az arccal a földre esett. Dávid akkor odafutott Góliáthoz, és a filiszteus kardjával levágta a hatalmas bajnok fejét. Amint meglátták ezt a filiszteusok, megrémültek és megfutamodtak. Izrael seregei pedig felkeltek, és üldözőbe vették őket. Ámen!