Bízz kitartóan Istenben, ő közbe fog lépni!„Rátekintett Isten Izráel fiaira, és gondja volt rájuk Istennek.” (2Mózes 2:25)

„Izráel fiai pedig sóhajtoztak és kiáltoztak a szolgaság miatt, és a szolgaság miatti segélykiáltásuk feljutott Istenhez. Isten meghallotta panaszkodásukat, és visszaemlékezett Isten a szövetségére, amelyet Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal kötött. Rátekintett Isten Izráel fiaira, és gondja volt rájuk Istennek.” (2Mózes 2:23–25)

Amikor az izraeliták úgy gondolták, hogy rosszabb már nem is lehet az élet, a fáraó nem adott nekik többé szalmát, de megparancsolta, hogy naponta ugyanannyi vályogtéglát készítsenek, mint addig. Ez volt az utolsó csepp a pohárban! Nem bírták tovább a szenvedést.

Te is ilyen helyzetben vagy most? Ha igen, három dolgot tudnod kell:

1. Néha segít, ha megosztod valakivel az érzéseidet. Különösen akkor, ha a megfelelő időben, a megfelelő módon, a megfelelő embernek mondod el. Ez gyógyító lehet. Ám gyakran nem található embereknél az a segítség, amire szükséged van.
2. Eljön az idő, amikor Istenhez kell kiáltanod. Isten látta, mekkora küzdelmükbe kerül az izráelitáknak az is, hogy még egy napot túléljenek. Ám mivel mindenkivel beszéltek, csak vele nem, semmi sem változott. Te imádkoztál már a helyzeted miatt? Az ima az első lehetőséged legyen, ne az utolsó szalmaszál! Dávid azt mondta: „Nyomorúságomban az Urat hívtam segítségül. Az Úr meghallgatott, tágas térre vitt engem” (Zsoltárok 118:5). Dávid az imádság által kiszabadult a szorult helyzetből oda, ahol Isten akarta látni.
3. Isten mindig betartja az ígéretét. „Isten meghallotta panaszkodásukat, és visszaemlékezett Isten a szövetségére, amelyet Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal kötött. Rátekintett Isten Izráel fiaira, és gondja volt rájuk Istennek.” (2Mózes 2:24–25) Isten az ő terve szerint munkálkodik, nem a miénk szerint. Az ő időzítése szerint válaszolja meg imáidat, és megszabadít, csak tarts ki továbbra is az imádságban és a hitben!