győzelem stratégiája - A személyes bizonyságtétel ereje. 2.rész

2. ApCsel. 10, 39-41: "És mi vagyunk bizonyságai mindazoknak, amiket mind a zsidóknak tartományában, mind Jeruzsálemben cselekedett; Akit megölnek, fára feszítve. Ezt az Isten feltámasztja harmadnapon, és megadja, hogy Ő megjelenjen nyilvánosan, Nem az egész népnek, hanem az Istentől eleve választott bizonyságoknak, nekünk, akik együtt ettünk és együtt ittunk Ővele, minután feltámadott a halottaktól." - Az apostolok Jézus földi életének és szolgálatának, és a halálból való feltámadásának voltak a tanúi.
3. ApCsel. 1, 21-22: "És lesz, hogy mindaz, aki az Úrnak nevét segítségül hívja, megtartatik. Izraelita férfiak, halljátok meg e beszédeket: A názáreti Jézust, azt a férfiút, Aki Istentől bizonyságot nyert előttetek erők, csodatételek és jelek által, melyeket Ő általa cselekedett Isten ti köztetek, amint magatok is tudjátok." - Az apostoli bizonyságtételnek a János Jordánba keresztelésétől Jézus feltámadásáig és mennybemeneteléig tartó időszakot kellett lefednie.
4. ApCsel. 4,33: "És az apostolok nagy erővel tesznek bizonyságot az Úr Jézus feltámadásáról; és nagy kegyelem van mindnyájukon." - Az a kötelességünk, hogy elmondjuk a világnak, hogy Jézus él.
C. Pál:
1. ApCsel. 20, 20-21: "Hogy semmitől sem vonogattam magamat, ami hasznos, hogy hirdessem nektek, és tanítsalak titeket nyilvánosan és házanként, Bizonyságot téve mind zsidóknak, mind görögöknek az Istenhez való megtérés, és a mi Urunk Jézus Krisztusban való hit felől." - Pál Isten teljes üzenetét hirdette, semmit nem tartott vissza. Nyilvánosan és személyesen tanított és bizonyságot tett az Istenhez való megtérésről és a Jézus Krisztusban való hitről.
2. ApCsel. 22, 14-15: "Ő pedig mondja: A mi atyáinknak Istene választott téged, hogy megismerd az Ő akaratát, és meglásd az Igazat, és szót halljál az Ő szájából. Mert leszel neki tanúbizonysága minden embernél azok felől, amiket láttál és hallottál." - A bizonyságtételed valójában az, amit előbb látsz és hallasz, majd elmondod minden embernek, amit láttál és hallottál.
3. ApCsel. 26,16: "De kelj fel, és állj lábaidra: mert azért jelentem meg neked, hogy téged szolgává és bizonysággá rendeljelek úgy azokban, amiket láttál, mint azokban, amikre nézve meg fogok neked jelenni." - Pál elhívása az volt, hogy szolgává és bizonysággá legyen azokban a dolgokban, amiket látott, és amiket Isten még ki fog neki jelenteni.
4. ApCsel. 26, 19-23: "Azért, Agrippa király, nem lett engedetlen a mennyei látás iránt; Hanem először a Damaszkuszbelieknek és Jeruzsálembelieknek, majd Júdeának egész tartományában és a pogányoknak hirdettem, hogy bánják meg bűneiket és térjenek meg az Istenhez, a megtéréshez méltó cselekedeteket cselekedve. Ezekért akartak engem megölni a zsidók, megfogva a templomban. De Istentől segítséget véve, mind e mai napig állok, bizonyságot téve mind kicsinynek, mind nagynak, semmit sem mondva azokon kívül, amikről mind a próféták megmondták, mind Mózes, hogy be fognak teljesedni: Hogy a Krisztusnak szenvedni kell, hogy mint a halottak feltámadásából első, világosságot fog hirdetni e népnek és a pogányoknak." - Ezek a versek a személyes bizonyságtétel tökéletes mintáját adják:
a.) rendelkezett egy látással, egy közvetlen személyes megtapasztalással Jézus Krisztus felől
b.) engedelmeskedett annak
c.) egyre szélesedő mértékben kiterjedt
d.) évről évre, folyamatosan bizonyságot tett róla
e.) mindenkinek egyformán tett bizonyságot, kicsinyeknek és nagyoknak egyaránt
f.) a bizonyságtétele kapcsolatba hozta az embereket a Szentírással, a Szentíráson keresztül pedig magával Jézus Krisztussal. Ámen!