Isten figyelmeztetései

Mondjad nékik: Élek én, ezt mondja Isten, hogy nem gyönyörködöm a hitetlen halálában, hanem hogy a hitetlen megtérjen útjáről, és éljen. Térjetek meg, térjetek meg gonosz útiatokról! Hiszen miért halnátok meg. Ezék 33:11. Az Atya, Aki teremtményei éltét védi, mindig figyelmezteti teremtményeit az életveszélyes dolgok kerűlésére. Ennek két legfőbb bizonyítéka van: a kiadott törvény, és az, hogy elküldte Fiát, hogy megváltást szerezzen általa, a bűn és a halál hatalma alól. Az első, a tökéletes ember is figyelmeztetve volt az élet elvesztésének lehetőségére. Ádámnak egy egyszerű parancs lett adva: mégpedig az, hogy ne nyújtsa ki kezét arra, amihez még nem volt joga, és amit nélkülözhetett. I. Móz 2:16,17. Az ember szellemi süllyedése arra késztette Istent, hogy erkölcsi, polgári és más törvényeket adjon a választott népnek. A tökéletlenség és a gyarlóság az embert oly messze eltávolította Teremtőjétől, hogy ma már tucatnyi rendeletre, szabályra, és tanácsra van szüksége, hogy védve legyen az élet elvesztésétől. Az első testvérgyilkosság okai között ott van az irigység és a féltékenység. Kain az áldozat értékének a növelése helyett, a gyűlöletet táplálta elméjében, amely végzetessé lett számára, mivel nem engedett az isteni szónak. Mindkettejük neve fennmaradt ugyan a mai napig, csakhogy nem ugyanabba a táborba tartoznak. Milyen óriási csalódást okozott Évának az a fiúgyermek, akitől azt várta, hogy a Kígyó fejét széttapossa. E helyet a Kígyó oldalára állt, és, hogy őrizője lett volna, gyilkosává lett. I. Móz 4:5,6,8,9. Egy további megvetett figyelmeztetés, amely végzetessé vált az, amelyben Sémei részesült, és az I. Kir 2.36-46ban olvashatunk. Mivel Sémei nem tartotta be a Salamon által kiadott rendeletet, amibe előzőleg beleegyezett, ezért meg kellett halnia. Ma nekünk nem egy földi emberrel, vagy egy ember rendeleteivel van dolgunk, hanem Istennel, aki jogosan várja el, hogy neki alárendeljük magunkat. Mindazért, amit Krisztus elszenvedett értünk, méltó arra, hogy hallgassunk rá. Ellenkező esetben nem fér kétség ahhoz, hogy a Sémei sorsa vár ránk, ha a megszabott határokat átlépjük, amelynek sérthetetlenségét fogadtuk a keresztség által.