Ez történt meg. Nézzük meg újra az Újszövetséget a János 18,11-et: ...avagy nem kell-e kiinnom a pohárt, amelyet az Atya adott nekem? Péter ki akarta rántani a szablyáját és megvédeni Jézust, hogy ne fogják el a kertben, és Jézus ezt a választ adta Péternek. Az előző igerészben láttuk, hogy kiitta a poharat fenékig! Nem fejezte be a kereszten, mert a legkeserűbb cseppek a fizikai halál után jöttek. Most nézzük meg a kérdéseket, amit a zsoltáros mond a 88-as Zsoltárban, amit az előbb kihagytunk. Zsoltár 88,1-13: Avagy a holtakkal teszel-e csodát? Felkelnek-e vajon az árnyak, hogy dicsérjenek téged? A válasz igen.  Beszélik-e a koporsóban a te kegyelmedet, hűségedet a pusztulás helyén? Igen. Jézus lement oda. A görög azt mondja, hogy "az elhagyás helyén". A Jelenések 9,11-ben azt mondja, az Abaddon a pusztulás helye. Megtudhatják-e a sötétségben a te csodáidat, és igazságodat a feledékenység földjén? Minden kérdésre "igen" a válasz. Mindezek megtörténtek, amikor Jézus oda lement. A zsoltáros emberi módon nem tudta megérteni, hogy mehet le egy ember a pokolnak a legmélyére, Isten ítéletének a helyére, a sűrű sötétségbe, a reménytelenség helyére. Hogyan történhetett? Isten hogyan engedhette meg? A válasz: megengedte Isten, mert Ő már előre gondolt arra, hogy megmutassa csodáit a holtaknak, hogy fölkeljenek és dicsérjék Őt. Az Ő kegyelmét beszéljék a Seolban, hűségét a pusztulás helyén, a csodáját megismerjék a sötétségben, és igazságát a feledékenység földén. Ezeket a kérdéseket, amelyeket a zsoltáros kérdez a 88-as Zsoltárban, megválaszolja az 1Péter 3. Szeretnék most erre visszatérni, a 18-20-as verseket megnézve. "Mert Krisztus is szenvedett egyszer a bűnökért, mint igaz a nem igazakért, hogy minket Istenhez vezéreljen, megölettetvén ugyan test szerint, de megeleveníttetvén szellem szerint. Amelyben elmenvén, a tömlöcben lévő szellemeknek is prédikált. Amelyek engedetlenek voltak egykor, mikor egyszer várt Isten béketűrése a Noé napjaiban, a bárka készítésekor, amelyben kevés, azaz nyolc lélek tartatott meg víz által." Jézus elment és felhívást intézett a lázadó szellemekhez, amelyek ott voltak fogva a Seolban Noé napjaitól kezdve. Én azt hiszem, hogy ez nem a kegyelem fölajánlása lehetett, hanem annak a kinyilvánítása, hogy Jézusnál van a kulcs, mostantól kezdve az Ő hatalma uralkodik itt. Emlékezzetek, hogy Jánosnak azt mondta Jézus, amikor megjelent Páthmos szigetén, hogy nála vannak a pokolnak és a halálnak a kulcsai. Ez a felhívás, ez a kinyilvánítás: új gazdátok van, mostantól kezdve, én vagyok az Úr! Isten engem tett Úrrá ezen a területen. Ugyanakkor az evangélium is prédikáltatott. Ámen!