ADJATOK HÁLÁT AZ ÚRNAK!

ADJATOK HÁLÁT AZ ATYÁNAK, AKI ALKALMASSÁ TETT TITEKET ARRA, HOGY A SZENTEK ÖRÖKSÉGÉBEN, A VILÁGOSSÁGBAN RÉSZESÜLJETEK.( Kol 1,13 )

Pál apostol szólítja fel levelében a Kolosebeli gyülekezetet. A Krisztus hívőket bátorítja a hálaadásra. A hálát adó szív megtellik szeretettel és az ilyen ember nem felejti el mit tett érte a Krisztus mély áldozatának a szeretete és a kegyelme. A hálaadás erőforrás, háttérbe szorítja a nehézségeket, a vélt sérelmeket és kész másoknak ezt megvallani, hogy egymás hite által épüljön a szentek közössége, a mai élő Krisztus hívők. Ígéret is párosul hozzá: ALKALMASSÁ téttetünk arra, hogy a szentek ÖRÖKSÉGÉBEN a VILÁGOSSÁGBAN RÉSZESÜLJÖN mindaz, aki szívében befogadja az igazi Világosságot, aki az Úr Jézus. János Evangéliumban így olvasshatjuk: AZ IGAZI VILÁGOSSÁG MÁR ELJÖTT, VOLT A VILÁGBAN, AMELY MEGVILÁGOSÍT MINDEN EMBERT. A világban volt és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg Őt.( Ján 1,9) Mert, az emberek jobban szeretik a sötétséget és nem fogadják be Őt ma sem. Ha, mégis valaki felismeri magában a sötétséget, ami a bűn sötét köteléke, a szeretetlenség sötét ereje, és vágyik megváltozni, vágyik a világosságra , azt az embert kész az Úr Jézus ma is alkalmassá tenni arra, hogy a Krisztustól elkészített vilagossagban, és az ígéreteiben részesüljön. Sokan átélték már ezt, és hálás az a szív, aki naponta a világosság fiaként éli a napjait. A világosság melegít és vonz. Annyi sebet sérüléseket, betegségeket és nehézségeket élünk meg, pedig az igazi Világosság gyógyít, erőt ad, felemel, vezet és bátorít, ez a szentek, a Krisztus hívők ÖRÖKSÉGE. Hatalmat ad az Úr azoknak, akik Őt befogadják.( Ján 1,12)Hatalmat kapnak a jóra, hogy életük bővölködő legyen mind arra a jóra, amit az Úr készít ma is az övéinek. Hatalom a sötétség felett, már nem kell hogy a sötétség fejedelme diktáljon, mert a világosság győzött a sötétség felett, ott a Golgotai kereszten. Krisztus hozta el nekünk, aki a mennyei Atyától jött, érted is! Jézus az, akire mutat a mai kiírt Igénk. Jézusra van az embereknek szüksége. Az "Ő" nem más, mint ISTEN FIA, aki elhozta az életet, és aki ma is elhozhatja azt minden, az igazi életet kereső léleknek. Nem elég a vallásos hangulat, a magas röptű vagy mélyen szántó elmélkedés. AZ ÚJ ÉLET AZ IGAZI ÉS TELJES ÉLET Ő BENNE VAN. Az Ő személyéből adatik, hitből hitbe. Ahogy Ő Isten gyermekeként, Egyszülött, páratlan Fiúként élte földi szenvedés teli életét, úgy Ő általa, ŐT követve, behívva az életünkbe mi is isteni életet részesei lehetünk. Ez az evangélium szíve, és a mély mondanivalója ma is, ami Ige folytatása ..." Ő SZABADÍTOTT MEG MINKET A SÖTÉTSÉG HATALMÁBÓL, ÉS Ő VITT ÁT MINKET SZERETETT FIÁNAK ORSZÁGÁBA, AKIBEN VAN MEGVÁLTÁSUNK ÉS BŰNEINK BOCSÁNATA. ( Kol 1, 13-14 )Testvérek, eszerint van olyan emberi állapot, amikor mi, emberek nem vagyunk alkalmasak arra, hogy befogadjuk a világosságot! Élünk a sötétségben és így vagy úgy jól is érezzük magunkat benne. Az ember észrevétlenül is ellent tud állni Isten világosságának, nem csak tüntetően, nagyhangúan, hanem csöndben és észrevétlenül – hogy úgy tűnik, mintha minden rendben lenne az életében.Mert az ember elnyomja az Ő halk és szelíd szavát, és a magunkkal vagyunk tele, amiben ott van a telhetetlenség, a szeretetlenség, az önzés a nagy és lobogtatott igazságaival mindig, amikor a mi igazunkról és nem arról az igazságról van szó, ami őbenne jön közel. A VILÁGOSSÁG KRISZTUS! Nagy dolog, ha valóban be akarjuk fogadni ŐT az életünkbe, tényleg helyet akarunk teremteni ott számára. Milyen nagy evangélium most ezért, hogy múlt időben, de jövő időt, lehetőséget idézve halljuk: Ő TETT MINKET MÁR ALKALMASSÁ ARRA, hogy a SZENTEK ÖRÖKSÉGÉBEN, a VILÁGOSSÁGBAN RÉSZESÜLJÜNK. Aki úgy él, hogy tudja, mindene Istené – az megkapja mintegy magától az élő Jézust is! Eljön Krisztus az élete útján! Utána megy, bekopogtat ajtaján, üzen számára, megérinti a szívét, elgondolkoztatja, megfeddi, új életre támasztja – mi mindent tesz! Egyszer csak ott van és kiderül, hogy Ő a MI ÖRÖKSÉGÜNK. A folytatás így hangzik: “Ő SZABADÍTOTT MEG MINKET A SÖTÉTSÉG HATALMÁBÓL.” Gondolnánk, itt ugyanarról van szó – ám mélyebbre nyúl, s megint egy múlt idejű mondattal, a lehetőségeinkre is emlékeztet. Ha egyszer megtörtént, miért ne történhetne megint? Ha egyszer eltévelyedett, miért ne újulhatna meg? Krisztusban valóban Isten készítette el erre a lehetőséget – amíg itt vagyunk, minden napon a világ végezetéig…! Testvérek, nagy a hatalma a sötétségnek. Emberek bekerülnek sötét üzelmekbe, függőségekbe, paráznaságokba, különböző bálványimádásokba, s amikor szeretnének szabadulni, nem tudnak. Könnyű beletévedni a mocsárba, kijönni már sokkal nehezebb. “Ő SZABADÍTOTT MEG A SÖTÉTSÉG HATALMÁBÓL” – miért ne kaphatnánk mi is újat? Hány emberi élet vár erre! Nem elég a sötétségre nemet mondani – e nélkül persze nem lehet elindulni sem – de Isten szabadítása abban áll, hogy tőle jobb tartalmat kapunk annál, mint amivel magunk meg tudtuk tölteni életünket. Engedjük hát ŐT cselekedni – hadd töltsön meg minket új lényeggel! Adjon új gondolatokat; értelmesebbeket, nemesebbeket, hasznosabbakat, igazabbakat és szeretettel telibbeket! Ő így szabadít meg: leoldja bilincseinket és megmutatja, miben áll a szabadság!Éljünk hát, mint a világosság gyermekei ebben a sötét, démonizált világban, mások javára, és az Úr Jézus dicsőségére, CSILLAG ÉLETET. Egy világító életet, amiben a hála erőforrása lehet mindazoknak, akik hittel befogadják, és AZOK ÉLHETNEK ÁLTALA, mert hatalmat kaptak arra.